A "Dubarry" személynév. egy olyan hölgyről nevezték el, aki szívesen osztogatta bájait a magasrangú uraknak, és királyának, ezzel gazdagságot, és elismerést szerzett magának, és férjének. Róla nevezték el ezt az ételt.
Nem különösebben nehéz elkészíteni. Sima roston sült sertésszelet, amire párolt karfiolt halmozunk, és Béchamel mártással kevert sajttal leöntjük. A mártás, nem más mint egy vajas rántás. A húst, végül sajttal megszórva, sütőben átsütjük. Így készül a Dubarry, amit ma krumplival tálalunk. Sűrű krumplipürével.
Vagy sertéscombot, vagy lapockát ajánlok hozzá. A karaj túl drága, meg nem is annyira szaftos hús. A husikat a rostokra keresztben szeleteljük, (amit a hentes megtehet) majd kicsit szétverjük, belülről kifele. Ha van szeletsütőnk, akkor dombon a tanya. Ha nincs, akkor kevés zsiradékon kisütjük. Az apró rózsákra szedett karfiolt, blansírozzuk. (Ez azt jelenti,hogy rövid időre, forró vízbe dobva, előfőzzük) Ha a hús kész, a karfiolt ráhalmozzuk, majd béchamel mártásban elkevert reszelt sajttal beborítjuk. (Besamel mártásnak is nevezhetjük. Serpenyőben, vajat olvasztunk, majd apránként lisztet adunk hozzá. A végső sűrűségét tejjel állítjuk be.) A sütőbe téve, rövid ideig sütjük, hiszen, minden elő volt sütve, főzve.
Én, a tálaláskor, még meg szoktam szórni, reszelt sajttal is, ami ráolvad a tetejére. A tepsiből összegyűjtött szafttal is meglocsolom.
Sűrű krumplipürével, rizzsel, vagy hagymás, esetleg petrezselymes újkrumplival tálalom.
Blogomban is olvashattok róla: