A tészta hozzávalóit összekevertem. A lisztet a porélesztővel, majd megsózom, beleöntöttem az olajat, és a vizet. Hozzátettem a szárított bazsalikomot, és az oregánót is. Összekavartam, és így laza tésztát kaptam. Mivel sok olajat tartalmaz, nem fog odaragadni a keverőtál oldalához, aljához. Alaposan kidolgoztam, majd 1/2 órát kelesztettem. Újra átgyúrtam, majd a porcelán tálba igazítottam. Ujjammal lyukakat fúrtam bele (lazán), majd feldarabolt, napon szárított paradicsomot nyomkodtam a tésztába. Mielőtt, az előmelegített sütőbe tettem, megszórtam saját készítésű pizzafűszeremmel is, ami paradicsompor, szárított oregánó, bazsalikom, rozmaring, kakukkfű, őrölt pirospaprika, só, bors keveréke.
A sütőben, 200 fokon sült, 25 percig. Ropogós tetejű, messziről érezhető illatú finomság lett belőle.

Tálaláskor, extra szűz olíva olajjal locsoltam, és az autentikus hagyományokkal szakítva, kovászos uborkát tettem mellé. Kitűnő, egyszerű vacsora lett belőle. Fiam ketchuppal ette.

A focacciát, ezt a fűszeres Olasz lepénykenyeret, már a római katonák is sütötték, mégpedig hamuban. Innen ered, a hamuban sült pogácsa elnevezés is, mivel a szót átvettük, beolvadt nyelvünkbe. Bármivel készíthető. más fűszerekkel, olajbogyóval, hallal, tenger gyümölcseivel.

Már megszokhattátok, hogy blogot is írtam róla, amit itt találéhattok:

http://gasztropajtikonyhaja.blogspot.hu/2013/06/focaccia-meglepinek.html