A kumkvat már cserepes növényként nálunk is kapható, noha csak 1915-ig tartozott a citrusok nemzetségébe, de ugyanolyan elbánást igényel, mint egy citromfácska.

Koktélmandarinnak, koktélnaracsnak, minimandarinnak is hívják, megtermett szőlőszem méretű termései héjastól ehetőek. Sőt, így is kell fogyasztani, hiszen a héja kellemesen édes némi fanyar háttéízzel, a közepe, pedig savanykás. Koktélokhoz gyakran kínálják, méreténél és ízénél fogva a koktélospohár dísze is, amellett, hogy nagyon finom.

A nagy melegben hirtelen beérő gyümölcsöket én kandíroztam, hogy ízüket a későbbi időkre is megőrizzem.

Felszeleteltem a kis gyümölcsöket, egy kislábosban alá tettem kb. fél dl. vizet, hozzáadtam a cukrot, s mikor már az elolvadt, még kb fél óráig főztem. Néha megkevergettem.

Ezt követően kifertőtlenített üvegbe mertem, s miután kihűlt, lefedve hűtőben tárolom.

Pohárkrémekhez, fagylaltokhoz kiváló ízbomba. Csak  kevés kell belőle, mert nagyon intenzív az íze.